A deguk társas lények egyedül nem szabadőket tartani mert akkor sírnak.,és hamarabb halnak meg. FONTOS!!!!
Mit adjunk nekik enni?
Ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű rostot, vitamint kapjanak. Ezt egyrészt vitaminozott magkeverékkel biztosíthatjuk. Szerintem a legideálisabb a Pepe Degu eledel. Ennek sajnos elég borsos az ára. Megteszi a jóval olcsóbb rágcsáló magkeverék is, de ne legyen benne túl sok napraforgómag és kukorica (ez sajnos elég jellemző a magyar keverékekre). Állati fehérjét is adhatunk nekik sajt vagy tojás formájában, ha megeszik. Ezen kívül hasznos egy marék széna , vagy fű (nem kell kiszárítani) is, ami szintén fillérekért beszerezhető az állatboltban vagy a kertben. Nagy kedvvel eszegetik egész nap, sőt néha belefekszenek, és úgy rágcsálják. A napi táplálás része, hogy lédus zöldségeket, gyümölcsöket adjunk nekik. A zöldségek közül kerüljük a k-betűs növényeket, (Pl.: (kel)káposzta, karalábé, karfiol), mert szörnyen büdivé teszi a pisijüket, és még puffaszt is. Kerüljük továbbá a hagymát és a zellert (ezeket úgysem fogják megenni). Gyümölcsöket is szívesen fogyasztanak. Néhány darabka alma remek csemege lehet számukra.
Mit adjunk nekik inni?
Leginkább vizet. Külön itatóból, amit a ketrecen kívül helyezünk el, és csak az adagoló csöve lóg be, ahonnan isznak. (Ez úgynevezett golyós itató, amit ma már mindenhol lehet kapni, és nagyon praktikus.) Ha nem esznek se sajtot, se tojást, néha adhatunk nekik egy kis tejet (bár ettől elég büdi lessz a pisijük). Ezt azonban külön itatóba tegyük, ne a vizesbe. A tejet csak max. fél óráig kinálgassuk, hogy ne savanyodhasson meg. Van aki szokott adni gyümölcslét is, esetleg vízzel hígitva. Ez nem tudom mire jó, főleg, de mindent a degukért...
Mit ne adjunk nekik?
- Nagyon könnyen romló ételt. Gyakran eldugdossák, elássák a csemegéket, ezért néha nézzük át a forgácsot, nem lapul-e itt-ott egy egy régebbi, rothadó gyümölcsdarab...
- Ne adjunk túl sok olajos magvat. Ide tartozik a mogyoró a dió, és egyéb olajos magvak. Persze kiegészítés képpen néha lehet.
- Amit nem szeretnek. Kisérletképpen próbálkozhatunk sokféle étellel, de ha azt látjuk, hogy nem eszik meg, vegyük ki, mert megromlik, és hasmenést okozhat.
Gondozás:
Más állatokkal szemben nem éreznek félelmet, ezért legyünk óvatosak, ha macskát vagy kutyát is tartunk a háznál. Nagyon kíváncsiak, megszagolnak és megkóstolnak mindent, ami új a számukra, beleértve az ember kezét. Futtatás közben ezért állandó felügyeletre van szükség, hacsak nem akarjuk, hogy a szobát a saját ízlésük szerint alakítsák át. Az elektromos vezetékek miatt különösen veszélyes magukra hagyni őket, hiszen azt is megrághatják. A deguk átlagéletkora a természetben mindössze 1-2 év, legalábbis ennél idősebb példányt eddig nem tudtak befogni. A háziállatként tartott egyedek élettartama általában 4-5 év, de hallottam már 8-10 éves degukról is.
Ketrec/terrárium:
Magyarországon nagyon elterjedt, hogy a rágcsálókat terráriumban tartják. Ez nem valami jó megoldás, mivel nem tud rendesen szellőzni. De ha pl. teszünk szellőzőrácsot a terráriumra (látsd itt) akkor megoldható ez is. Hogy mekkora ketrecet, terráriumot vaszünk, annak csak pénztárcánk, és a rendelkezésre álló hely szab határt. Minél nagyobbat természetesen. Minimális méretként az 50*50*100 centit adnám meg. Ha a ketrec magas, akkor kisebb alapterület is elég neki (50*50), mégis megfelelő lehet, mivel a deguk imádják a többszintes lakóhelyet, és a magas helyeket. Ügyelj rá, hogyha ketrecet veszel, hogy erős acél rácsozata legyen, mert igen nagy strapának teszik ki. Olvasni lehet olyan degukról is, akik kirágják a műanyag aljat is, de szerintem csak akkor, ha vacak. A ketrecnek olyan bejárata legyen, amin kényelmesen be tudsz nyúlni, mert ha ki akarod venni őket, így biztonságos. Gondolj arra a ketrec vásárlásakor, hogy a deguid nőnek, 8 hetes korukban kb. a végleges testtömegük egyharmadát nyomják. Ha úgy érzed, csak kicsi ketrecet tudtál venni a deguidnak, megoldhatod a problémát azzal, ha gyakran kiengeded, futtatod, játszol velük.
Berendezés:
Ha már megvettük a ketrecet, terráriumot próbáljuk minnél változatosabban berendezni. Alomként; szitált faforgácsot vegyünk. Ezt beszerezhetjük asztalosműhelyből olcsón, de vigyázzunk vele, mert az poros, festékes, lakkos, ragasztós fadarabkákat is tartalmazhat. A legtöbb állatboltban árulnak fertőtlenített, szitált faforgácsot, sőt egyes drogériákban is árulnak ilyesmit. Ára kb 100 ft, és egy csomag - helytől függően 1-2 takarításra elegendő.
A lakhelyükbe tegyünk egy kis házikót, vagy valamit, ahova el tudnak bujni, ha akarnak. Ne hörcsögnek való házat vegyünk, mert azt kinövik. Ezenkívül talán a legfontosabb a kerék. Ez ne legyen műanyag, és legalább 20 centi átmérőjű legyen, különben nem tudják hajtani, mert kicsi. Ha elég nagy, akkor szinte folyton kondiznak benne. Tegyél bele 1-2 nehéz cserépedényt, a magoknak, egyéb eledelnek. A zöldségeket, gyümölcsöket úgyis szanaszét hordják, de a magoknak mindenképp hasznos egy ilyen. Szükség van még egy itatóra is. Ma már mindenhol lehet kapni golyós itatót, amiben egy pici acélgolyó zárja el a kivezető csövet, amit a degu a nyelvével visszalök, és igy iszogat. A ketrcbe betett edénybe nem valami szerncsés dolog vizet tenni, mert kiborítják, és elázik a forgács, vagy a bundájuk, ami megfázáshoz vezet. Ezeken kívül betehetők még létrák, polcocskák, faágak, fantáziád szerint. Még jobb, ha minden takarítás után máshogyan rendezed be a ketrecet, mert ez némi változatosságot visz az életükbe.
Figyeljünk arra, hogy ne legyen mérgező a kiválasztott faág!
A következők kifejezetten veszélyesek:
- tiszafa,
- fagyal,
- babér,
- gesztenyefa.
Bátran használhatjuk azonban a következőket:
- kőris,
- bükkfa,
- tölgyfa,
- almafa,
- körtefa,
- nyárfa,
- fűzfa.
Futtatás:
Szót kell még ejteni itt a homokfürdőről. A deguk a természetben is úgy teszik fényessé szőrüket, hogy a porban időnkét meghemperednek. Ha hetente 1-2 alkalommal egy megfelelő méretű tálkában beteszünk egy kis homokot (a legjobb, ha ezt is fertőtlenített, szitált állapotban megvesszük fillérekért az állatboltban, és nem a játszótérről lopkodjuk el), akkor abban pár pillanat múlva nagy örömmel hemperegnek. Jó játék, és jót tesz nekik. Ha a homokot tovább bent tartjuk, akor viszont WC-nek fogják használni. A degukat minél többször engedjük ki! Persze ehhez pár feltételnek meg kell lennie. Először is legyene olyan szelídek, hogy meg lehessen fogni őket, ha veszélyes helyre tévednének. Azután fontos, hogy a hely, ahol futtatjuk őket, minél kevesebb veszélyt jelentsen számára és számunkra is. Vagyis ha lehet ne pont ott húzódjon elektromos kábel, mert erős fogacskáikkal pár másodperc alatt átrágják a szigetelést, ami az életükbe kerülhet. Ne legyen semmiféle szobanövény, mert azokat garantáltan megrágják, ha elérik, és nagyon sok közülük mérgező. Ezen kívül a legdrágább könyvet vagy szőnyeget is megrágják, ha úgy tartja kedvük. És azért nem ők lesznek a hibásak! Amikor futtatjuk őket, akkor is nézzünk rájuk, ha elvileg semmi veszély sem fenyegeti őket. Gondoljunk arra, hogy gyenge a térlátásuk, vagyis simán levágtáznak az ágy vagy asztal széléről.
Szökés:
Mi van, ha hazamegyünk, és azt látjuk, valamelyik degu nincs a helyén, a ketrecben... Ilyen előfordulhat, akármilyen biztonságos a ketercük. (Pl. elfelejtjük visszazárni, vagy nem jól tesszük ezt.) Ezért fontos, hogy megszokjuk, ha elmegyünk, csukjuk be annak a helyiségnek az ajtaját, ahol a deguk vannak. Így valószínűleg nem az egész lakást, csak egy szobát kell felkutatni utánuk. Ha meglépnek, szeretik a meleg, sötét, "biztonságos helyeket". Lehetnek az ágy alatt, a szekrény mögött vagy akár a könyvespolcon. Ha látunk valami nyomot (pl. rágást, ürüléket, stb.) akkor próbáljuk ennivalóval előcsalogatni. Ugyanis nagy haspókok, így ez többnyire sikerül. Ha mégsem, akkor a másik csel, hogy a másik degut is elengedjuk, és figyeljük merre megy, mert ő megtalálja a barátját. Ez ugyan rizikós, mert ha nem elég szelíd, ő is elbújhat, úgyhogy óvatosan alkalmazzuk. Sokszor előfordul, hogy a kis szökevény már visszavágyik a ketrecbe, ahol biztonságban érzi magát, csak nem tud visszamászni, mert magasan van. Ezért segíthet, ha letesszük a ketrecet a földre, hogy ha előkerül visszamászhasson. Van, akinek így sikerül. Minedezek mellett azonban figyeljünk arra, hogy ne szökjön meg, mert az neki a legveszélyesebb...